„Úgy gondolom, a kiegyensúlyozott mama egyenlő a boldog babával!” – interjú Kertész Violettával, a LoveBug Vintage alapítójával

Sokaknak már nem kell bemutatni a LoveBug Vintage-t, de azt nem biztos, hogy mindenki tudja, hogyan és mikor indítottad el Buda legismertebb kincsesbarlangját. Mesélnél egy kicsit róla?
Violetta: Lassan nyolc éve született meg az ötlet, hogy szeretnék egy saját kis vállalkozást, ami közel áll a szívemhez. Mivel divat újságíróként és stylistként is dolgoztam akkoriban, mindenképp valami divattal kapcsolatos dologra gondoltam – és mivel tinédzser korom óta imádtam és gyűjtöttem a letűnt korok ruháit, kiegészítőit, egy aprócska online vintage shoppal indítottam. Akkoriban egy-két üzlet működött ilyesmi stílusban, webshop pedig egyáltalán nem, így úttörőként indultam neki a dolgoknak. Gyakorlatilag pár darabos kínálatból ma már mondhatom, hogy több százas, de inkább ezres lett. Az online felület klassz, de nagy volt az igény a személyes próbára (pláne egy-egy régebbi, egyedi méretű darabnál), ezért zikai térre is szükségem lett. Amikor Édesanyám műterem lakásából elköltözött a bérlő, úgy gondoltam, berendezem vintage szalonnak és szélesebb réteg felé nyitok. Sok év kemény munkája kellett ahhoz, hogy ide jussunk, az első pár évben meg kellett küzdeni, hogy kialakuljon egy x vevőkör, de úgy tűnik, mára ez egészen jól sikerült.

Egy év telt el mióta egy személlyel, Ábrissal gyarapodott kis családotok. Hogyan emlékszel vissza erre az időszakra? Mennyire változott meg az életed, tudod tartani a munka-magánélet egyensúlyát vagy most egy rövid időre teljesen elengedted a bogaras életed?
V: Ábris érkezése a legnagyobb csoda volt az életünkben, én személy szerint nem siettem el a családalapítást, rengeteget utaztam, buliztam és dolgoztam is, mire úgy éreztem, megértem és nagyon vágyom is már tiszta szívből erre. Két éve volt az esküvőm és tavaly februárban megszületett a kisfiam. Az anyaság egy szuper klassz dolog, amit kár lett volna kihagyni. Már egy hónap után éreztem, hogy mennyit ad. Napról napra fejlődött egy kis lény, akit én szeretgettem, tápláltam, ami szintén egy csoda volt számomra. Az első a család és ez mindig így lesz, de én az az örökmozgó típus vagyok, akinek kell a kihívás és feladat. Szerencsém van, hogy a munkám a hobbim, ráadásul nem egy irodában kell ülnöm egész nap. Habár fizikailag nem voltam a boltban, de volt két szuper csaj bent helyettem, akikre mindenben számíthattam. A beszerzést itthonról is tudtam koordinálni, a social media rész az, amit én csináltam, de ez mind felüdülés volt két szoptatás között, míg Ábris durmolt – aki egyébként tündéri nyugodt természet és remekül alszik. Úgy gondolom, a kiegyensúlyozott mama egyenlő a boldog babával! Kinek így, kinek úgy, de erre figyelni kell és akkor minden könnyebben megy az új helyzetekben is!